"Nyelvében él a nemzet" - napjainkban ez egyre igazabbá válik. Sajnos elég nagy konzervativizmus tapasztalható egyes nyelvészek részéről, akik váltig azt állítják, hogy a magyarnak nincs más rokon nyelve, csak a finn-ugor. Tudjuk, hogy az 1800-as évek eseményei miatt óriási harc indult meg a magyarság ellen, amit a kormány is támogatott. Ebből a célból találták ki a finn-ugor elméletet is, ám úgy tűnik, hogy a magyarok nemzeti tudat gyöngítésének csak nehezen akar vége szakadni. Az Arvisura ismeretében ez az elmélet egész egyszerűen nevetséges. Ráadásul a finnek sem tudnak róla, legalábbis ők ilyet nem tanítanak!

Az Arvisura több helyen is tesz említést a nyelvünkről, például a következőket: "Mivel az Ordosz körüli település lakói úzok voltak, a rovósámánok mindig az ő nyelvjárásukkal rótták le az arvisurákat. Ez az úz nyelv lett a birodalmi közös nyelv, amely az évezredek alatt keveset változott, és amit ma magyar nyelvnek nevezünk. "

Szerencsére azért vannak jó úton járó nyelvészek is. Jespersen dán tudós szerint a magyar a legtökéletesebb nyelv, amely a legkevesebb szóval a legtöbbet tudja kifejezni. Mezzofanti, olasz tudós azt állítja, hogy a magyarok nem is tudják, milyen kincset bírnak a nyelvükben. Sir John Bowring angol filológus pedig a következőket mondta: " A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. …a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben. Az egyiptomi templomok mennyezete - mely egyetlen szikladarabból készült - megmagyaráz­ha­tatlan. Senki sem tudja honnan származik, melyik helységből hozták ezt a furcsa, bámulatos masszát. Hogyan szállították és emelték fel a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni és a titok első tézise ez: Kezdetben vala a szó és a szó istennél volt és a szó lett az Isten." 

Jwala Prasad Singhal indiai régész megállapítása szerint: “.... kétségtelen, hogy az Ősvilág Történelme egyben a magyar nép történelme is...” A brassói szumér illetve ős-szittya cseréptáblák feliratát Kur Géza történész a magyarral rokon etruszk nyelv segítségével fejtette meg.  H.C. Rawlinson angol tudós a szumér nyelv szittya eredetét már 1853-ban megállapította. J. Oppert francia tudós 1869. január 17-én a magyar és török nyelvek rokonának határozza meg a szumírt. F. Lenormant francia tudós a szumér nyelvet az uralaltáji és azok közül is különösen a magyarral egyezőnek mondja. Almássy Kristóf - A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei c. művében örmény, arab és perzsa kútfőkre hivatkozva, azokat összevetve igazolja, hogy a szkíta népek azonos nyelvet beszélő népcsalád. E tényt Herodotos, Strabo, Plinius, Jordanes történetírók is állítják.

Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze. A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar.

Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul tudtak beszélgetni. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén járva, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata még ma is él. Három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. A még magyarul beszélő törzsek - köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg.) pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest