HUN SZAVAK, SZÖVEGEK
magyar fonetikus átírásban, örmény (I) ill. görög (K) szöveg alapján forrás:
  http: //www.tar.hu/netudki/
Dr. Detre Csaba

Iszfaháni kódex, Kr. u. 500 körül: ( I)

Az alábbi anyag a kódex eredeti kigyûjtött egyes szavait, nyelvtani alakzatait mutatja be, nem tartalmazza a szövegeket.

Valószínûsíthetõ, hogy az eredeti nyelvtani válogatás nem öleli fel a szövegekben rejlõ ezirányú lehetõségeit. A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.

Krétai kódex, Kr. u. 700 körül: (K)

Elsõsorban görög feljegyzések a valószínûleg a Kárpát-medencében és környékén élõ "szküthák"-ról. A szöveg idéz néhány szkütha szót, lásd:

(K) jelölést, amelyek megegyezést vagy nagy hasonlóságot mutatnak az iszfaháni kódex vonatkozó szavaival. Az egyetlen bilinguis szöveg lásd a szó és nyelvtani alakgyûjtemény végén: "Kezdetben vala az ige..."

FONETIKA:

A hun betûk száma megegyezik a klasszikus örmény betûk számával, eltekintve az örményben nem létezõ Ü betûvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínûség szerint a fonetikus betûkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerû összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betûjelek alapján végeztük el, tudvalévõ az örmény betûrendszer a legfonémahûbb az írás története során. Az nem dönthetõ el bizonyosan, hogy a hun betûk tökéletes megegyezése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy "interpretatio armenica".

Betûk a magyar átírás szerint: a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l,ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.

Megjegyzés: Mint ahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve.

hun: chun (I), többessz.: chunkh + hunok területe ember (férfi): chun, chunkh (I,K)
(K: szküthai) nõ: inü, többes sz.: inekh (I) úrnõ, uralkodónõ: aszuni (I)

FÕNEVEK TÖBBESSZÁMA:

A hun fõnevek nagy többsége magánhangzóval végzõdik. A fõnevek többesszáma a végzõ magánhangzótól függetlenül: végmagánhangzó nélküli tõ+ EKH, pl. kevi, kev ekh.A mássalhangzóra végzõdõ szavaknál: tõ+ KH. pl. chun, chun kh. A fentiektõl eltérõ rendhagyó fõneveket mindig külön jelöljük.

FÕNEVEK TÁRGYESETE:
Magánhanzóval végzõdõ szavaknál: -T végzõdés, pl. kevi t, mássalhanzóval végzõdõ szavaknál: -ET végzõdés, pl. kevekh et.

 Fõnevek BIRTOKOS ESETE: Magánhangzóval végzõdõ szavaknál: -JE végzõdés, pl. kevi je, többesszám: kevekhé. Mással hangzóval végzõdõ szavaknál: -É végzõdés, pl. szöm

Fõnevek RÉSZES ESETE:
-egyesszám: -NEKI szóvégi képzõ, pl. kevi neki =kõnek, többeszám: szóto+-EKHNEKI szóvégi képzõ, pl. kev ekhneki =köveknek

Fõnevek ELVONATKOZTATÓ ESETE:

Magánhangzóval végzõdõ szavaknál: tõ+ -ETÜL szóvégzõdés, pl. kev etül, mássalhangzóval végzõdõ szavaknál: -ETÜL szóvégzõdés, pl. kevekh etül, szöm etül.

BIRTOK HELYZETÛ FÕNEVEK RAGOZÁSA: neilim: nyilam, neiliam: nyilaim neilit: nyilad, neiliat: nyilaid neilej: nyila, neiliaj: nyilai neilinkh: nyilunk, neiliankh: nyilaink neilitekh: nyilatok, neiliathakh: nyilaitok neilekh: nyiluk, meiliakh: nyilaik

A tárgy-, részes-, stb. esetek továbbképzése a fentiek szerint, kivéve a jelentõs számú rendhagyó formákat: pl. kezim, kezit, kezej, kezinkh, kezithekh, keziekh (alanyeset), de tárgyesetben: kezimet, kezitet, kezET, kezinkhet, kezitheket, keziekhet.

R végzõdésû egyszótagú fõnevek ragozása. Pl. sor (sor), ser (sör), bor (bor), tur (árok), zur (csermely), stb. a.e.: sor, t.e.: sort, r.e.: sornek, b.e.: sorej, e.e.: sortül. birtokként: sorim, sorit, sorej, sorinkh, sorthek, sorikh, t.sz.: soriam, soriat, soriaj, soriankh, soriathok, soriakh.

TESTRÉSZEK: fej: phe (I), fé (K) agy, agyvelõ, csontvelõ: ajge (I) kéz: kezi (I) kézfej: su (I) szem: szöm (I), szüm (K) arc: girze (I) orr, hegycsúcs: ore (I) száj: szá (h) (I) nyelv: til (I), nyelv mint beszéd: lezu (I) szív: szerti (I) szeretet: szertild (I), szerelem: szirünild (I), szerelmes: szirüni (I), szeretetre méltó: szirünesi (I), szíves: szirünesi (I) szirünesi (I) íny: hije (I) ér (vérér): iri vér: veri (I) pénisz ("fasz"): pusz (I) láb (alsó lábszár): bana (I) talp: talba (I)

CSALÁDI VISZONYOK: apa: atha (I,K) apai: athaji (n) (I) anya: maja (I,K) fia v.kinek: vi (I,K) lánya v.kinek: ani (I) nagyapa: udatha, uda (I) dédapa, õsapa: ise (I) nagyanya: ike (I) öcs: ecse (I) võ: vede (I) férj: peri (I) feleség: eme, meme (I) anyaméh: ema (I) rokon: akrun (I) rokoni: akruni (I) barát: baresi (I), baráti (lag): baresild (I) szeretni, kedvelni: baresin (I) szerelem: szertild (I),szirünild (I), szeretni (szerelemmel): szertin (I) szeretõ (szerelemmel): szertigh (I) ikrek: jerku (I)

SZÍNEK: fehér: pé (j) r (I) fekete: phektej (I), pekté (K) kék: golka (I) piros, vörös: verisi (I) sárga: sarakh (I) zöld: zezild (I) szürke, ezüstszínû: szorild (I) lila: un, üjn (I)

FÖLDRAJZI FOGALMAK: víz: vezi (I,K) folyó: volgjagh (I) patak: zu (I) csermely, kis patak: zur (I) tó: tava (I,K) part: ugu (I) föld (terület): maha (I) iszap, agyag: csepe (I), iszapos, agyagos (terület): csepild (I) pusztaság, legelõ: sziri (I,K) síkság: sziris (I), szirild (I) hegy: jagh (I) hegyalja: soprun (I) hegység: jaghek, jaghild (I) lejtõ: lüthü (I) völgy: vüldi (I) árok, kis völgy, folyómeder: tur (I) erdõs hegyvidék: kert (I)

Duna: Delivolgjagh (I)
Volga: Madüvolgjagh (I)
Don: Kücsüvolgjagh (I)
Krím: Khimru (I,K)
Örményország: Hajkh (I), örmény: hai (I)
Római birodalom: Rimurrukh (I), római: rimi (I)
Kaukázus: Tesjaghild (I)
Kárpátok: Karrabata (I,K)
Mezopotámia: Isurrukh (I), mezopotámiai: isurrukhi (I)
Egyiptom: Kemt (I), egyiptomi: kemti (I)
Perzsia: Parszikh (I), perzsa: parszi (I)
India: Hind (I) indiai: hindi (I)
Japán (?), Korea (?), esetleg mindkettõ: Szelevu (I)
Ég (bolt): ige (I), égi: igesi (I)
Észak: havald, északi: havaldi (I)
Dél: dele, déli: deli (I,K)
Kelet: toka, keleti: tokai (I,K), Toku: keleti tartományok (I)
Nyugat: nise (I), nyugati: nisi (I) Nyugati Birodalom: Nisurrukh (I)

ÁLLATOK: nagy emlõs állat általában: bá (I), szent állat: suchü bá (I) ló: lú (I,K), többessz.: luvekh kutya: kutha (I,K) oroszlán: singa (I) tigris: sira (I) hal: kala (I,K) madár általában: márti (I) sas: sas (I) ölyv: hülie (I) bika: büka (I) ökör: bajla (I) tehén: inke (I) elefánt: játi (I) medve: hevi (I) farkas: jugra (I) róka: vüla (I) teve: tüve (I) juh: hovi, többesz.: hovekh (I) egér: csucsa (I) patkány: racsa (I) majom: majmun (I) disznó: tonzu (I), tonszu (K) szarv: szo (a?) ru (I) béka: beka (I) csalogány: bulbül (I) kígyó (nagy): kila (I), kígyó (kicsiny): vomba (I) gyík: klik (I) sárkány: vom (I)

NÖVÉNYEK: erdõ: vanta (I) tölgy: büldzse (I) alma: alma (I) árpa: árpa (I) fa: fo (a?) va (I) falevél: zize, zezi (I) to (növény töve): tüvi (I) fû: fövi (I) dió: dzs (cs?) ijágh (I) virág: virágh (I) rügy, hajtás: csüma (I)

ÉLETTELEN TERMÉSZET: kõ: kevi (I) szikla: karra (I,K) arany: zarani (I,K) réz: vase (I) tûz: teszth (I) láng: tes (I) jég: jéj (I) hó: hava (I) szél: szele (I) só: sava (I), sós (savas?, savanyú?): savesi (I) ír, gyógyír, orvosság: teri (I) kút: kutu (I) por: poura (I) szemét, üledék, szar: sara (I)

TÁRSADALOM: város, település: urr (I: kaghak, K: polisz) falu: kügü (I) többessz.: urrukh (=állam) (I) ország, uralom: urruságh (I) út: utu (I,K) ösvény, csapás: pru, puru (I) isten (?), õsapa: isatha (I) hit, vallás: hara (I), vallásos: hatesi (I) szellem: chá'á (I) diadal: di (gy?) evi, diadalmas (személy) di (gy) evisi, diadalmas (dolog): di(gy?) evild (I) õsapai, õsi, isteni (?): isathain (I), isztain (K) törzsfõnök: athama (I,K) törzsfonöki: athamaji (I) tartományúr, herceg: ishán (I) férfi, fiú (?): pigu (I) szövetség: khalka (I) ház: laka (I,K) kapu: kapu (I) vár, erodítmény: vara (I,K) fal: bata (I) ól: holu (I) birtok: ker (I), birtokos: kerisi (I) katona, harcos: urrkhes (I), urkhüsz (K) had (sereg): hada (I) földmûves: szamthagh (I) út: hutu (I,K) uralkodó, király: urrusi (I) ) juhász: hovesi (I) íjász, vadász: vijesi (I) szó, beszéd: szava (I,K) tudás, ismeret: tonde (I) kincs: küncse (I) kegy: gi (gy?) evi (I), kegyes: gi (gy?) evisi (I) bölcs: büghücsi (I), bölcs, filozófus: büghücsegh (i) (I) kínai: chán (I) örmény: haj (I) örmények, Örményország: Hajkh (I) perzsa: parszi (I) görög: iun, görögök, Görögország: Iunkh (I) Konstantinápoly: Konsztantinoszurr (I) vásár: vásár (I) kereskedõ: táváresi (I), kereskedelem: távár (I) ének: jenekh (I) õr: wuri (I) õrség: würükh, würesi (I) jelszó, jel: élü (I)

CSILLAGOK:

Csillag: azdigh (I)
Nap: Napi (I,K)
Sirius: Szuoi (I)
Vega: Aveni (I)
Arcturus: Szureni (I)
Capella: Golkeni (I)
Antares: Vereni (I)
Fomalhaut: Fomalhaut (I)
Rigel: Zarugh (I)
Bethelgeuze: Bethelgeuze (I)
Altair: Athaira (I)
Aldebaran: Aldebaran (I)
Polaris: Egazdigh (I)
Regulus: Bájnekheni (I)
Spica: Memazdigh, Meme (I)
Pollux: Jerkeni (I)
Castor: Jerkaielo (I)
Dheneb: Arana (I)
Procyon: Somaielo (I)
Hamal: Azrateni (I)
Seratan: Ktüteni (I)
Mezartim: Oredeteni (I)

CSILLAGKÉPEK:

Ursa Maior (Göncöl-szekér): Lubba (kanál) I
Orion: Würen (I)
Ikrek: Jerku (I)
Cassiopeia: Bollob (I)

BOLYGÓK:

Hold: (H) Aji (I)
Vénusz (bolygó): Feni (I)
Marsz ( bolygó): Verilun (I)
Jupiter (bolygó): Prálun (I)
Szaturnusz (bolygó): Jalalun (I)

IDÕSZAKOK: év: or nap (idõ): bi (I), gin (nappal) (I)

SZERSZÁMOK, FEGYVEREK: fegyver (vérontó eszköz): pegüveri (I) kard: szurr (I) sarló: sarlagh (I) pajzs: vapa (I) lándzsa: bara (I) íj: viju (I) íjhúr, ideg: itekh (I) nyil: neil (I) tegez: thegisz (I) kés: saku, szaku (I) buzogány: tumba (I) balta: balta (I) kapa: taka (I) sisak: sisak (I) ágy: gaja (I) üst: hüsti (I) amfora, agyagtartály: dengi (I) kehely: glandi (I) kulacs: budga (I) kulacs dugója: thum (I) öv: vüvi (I)

ITALOK: ital: hümild (I) bor: bor (I) tea: csaj (I)

ÉTELEK: étel: hetild (I) etimológiai eredete: lételem hús: kisjú (I) zsír, vaj (?), faggyú (?): voje (I) tojás: moni (I) étkezés: pala (I), étkezni, falni: palin (I)

CSELEKEDETEK: harc, háború: viti (I) harcoló, harcos: vitesi (I) érkezõ, (el) jövendõ: jüvendegh (I) élõ: eleved, elevesi (személy) (I) üzenet: isztild (I) háború (nagy): patera (I) vadászat: báildi (I): nagy, királyi vadászat: edibáldi (I) vadászni: báilden: (I) báili, báildesi: vadász (I) üldözés: ildi (I) üldözni: ilden (I), üldözõ: ildesi (személy), ildágh (ált.) (I), üldözött: ildáth (I) vmit elõidézõ, kiváltó, elohívó, kiváltó: pegun (I) vendég: vünd (I) vendégség: vündild (I) tánc: turda (I), táncolni: turdin (I), szent tánc: ruba (I)

ELVONT FOGALMAK: kezdet, õsállapot, "arkhé" (gör.): esziszkü (K) koszorú, korona: pszak (I, megjegyzés: u.a. mint az örményben) Világ: Asar (I) összes: asresi (I) egész: idzsesi (v.ö.: idzsi=egy) (I) gömb: theke (I), gömbölyu: thekild (I) egyenes, igaz: ughi (I) szám: szan igazhit: ughihara (I) élet, életkör, élettér: elve (I) halál: jala (I) szellem: chá'á (I) idõ (mint folyamat): volgild (I) õsz (évszak): szüvisz (I) rés, lyuk: rási (I) szabadság: ijjú (I), szabad idõ, hely, akarat: ijuld (I), szabad ember hazati (I) fél (két oldalból egy, u.a. mint nagyar). péle (I) ész: esze (I) tiszta: timis (I), tisztaság: timsild (I) kanyar: kompu (I) vég, vége vminek: verdzse (I) baj: bû (I) rossz szellem, rém: rime (I)

NÉVMÁSOK: ez: ejsz (I) az: ojsz (I) az (ott távol): oti, ote, ota (I)

TULAJDONSÁGJELZÕK: nagy: madü (I) kicsi: kücsü (I) kiváló, jó: bar (I) boldog: lünde (I) fõ, meghatározó: edi, meghatározni, diszponálni vmi felett: edin (I) rossz: vatah (I) hõs: hideo (I), hõsies: hideosi (I) szent, örök: suchü (I) eszes, okos: eszisi (I) kemény: dita (I) tûzbõl való: teszthi (I) tüzes: teszthild (I) öreg: vüregh (I) õsz (hajú): szor (I) régi: avesi (I) új: vuli (I) fél (vminek a fele): vele (I) iker-, kettõs: jerki (I) messzi: meti (I), nessze lévõ ember: metesi, metisi (I)

HATÁROZÓ SZAVAK: most pedig: imaszt (I), mostani: imaszti (I) akkor, akkoriban: omaszt (I), akkori: omaszti (I) itt ez: hit (I) ott az: hot (I) ki: küh (I) be: béh (I) iszia (K), (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony (az), azpedig együtt v.k./v.m.-vel: jüncsta külön v.k./v.m.-tol: klün

Helyhatározók: hely, a tér egy része: thege (I) belülrõl mozgató lélek, belsõ üreg, barlang: béla (I) itt (általában): hithege (I), ott (általában): vojthege (I) messze: mete (I)

Idõhatározók: ma: ma, bima (I) most: hima (I) tegnap: klümma (I) holnap: voljma (I) sokáig tartó folyamat: volgjama (I), sokára, hosszú idõ múlva: volgjama ben (I) soha: sukhüne (I) éjszaka: hosszúni (I),éjszaka (napszak): hosszún (I)

KÖTÕSZAVAK: és: aj (I) éspedig: ajsi (I) ha: cha (I) mégis, ennek ellenére: idiam (I) mégpedig (azért): ajsiam (I) azérthogy: isiam (I)

GYAKORÍTÓ KÉPZÕ: - d, pl. atha - athad: atyaság, atyák intézménye

KICSINYÍTÕ KÉPZÕ: -r, pl. chunur: kis férfi, vantar: kis erdõ, virághir: kis virág, rendhagyó módon: majra: anyácska, athira: atyácska, apácska, amri: kislány

NAGYÍTÓ KÉPZÕ: m, pl. chunum: nagy (darab) férfi, orem: nagy hegycsúcs, nagy orr

ELVONATKOZTATÓ KÉPZÕ: - ság, -ség: -S szóvégi képzõ, pl. nagyság: madüs

JELZÕSÍTETT ELVONATKOZTATÓ KÉPZÕ: -SI szóvégi képzõ, pl.: . nagyságos: madüsi, hõsies: hideosi

ELVONATKOZTATÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ KÉPZÕ: -ILD szóvégi képzõ, pl. jágh: hegy, jághild: hegység

NEM: nen (I), IGEN, ÍGY: ejen (I)

POSZTPOZÍCIÓK (I): hen: -on, en, ön ben: ban, ben be: ba, be wra: ra, re, reá szamar: vki, vmi számára, számotokra: szamtükhra whet: val, vel velje: vmi felé, irányában vojle: vmi fölé wereji: vmi felé, vimi irányában (haladni) en: általános tagadó posztpozició, fõnevek és igék elott is. i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitol, alakitol. pl.

Párszikhi: Perzsiai, Perzsiából jött, való. no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben postpo s. cumpraepo s. sopru....hen: vimn lefelé, lefelé menetben, lefelé menet vhol: veszpru....hen: vmin felfelé, felfelé menetben, felfelé menet vhol

SZÁMNEVEK (I):
Alapszámnevek: egy: idzsi tizenegy: tiz hen idzsi kettõ: keltü tizenkettõ: tiz hen keltu három: khormu tizenhárom: tiz hen khormu négy: nijdzsi tizennégy: tiz hen nijdzsi öt: hütü tizenöt: tiz hen hütü hat: hotu tizenhat: tiz hen hotu hét: jeti tizenhét: tiz hen jeti nyolc: loncsoj, tizennyolc: tiz hen loncsoj kilenc: klüntiz, tizenkilenc: tiz hen klüntiz tíz: tíz húsz: khuszi, huszonegy: khuszi hen idzsi, stb.  harminc: khomu ben tiz száz: száth negyven: nijdzsi ben tiz ezer: hezer ötven: hütü ben tiz hatvan: hotu ben tiz hetven: jeti ben tiz nyolcvan loncsoj ben tiz kilencven: klüntiz ben tiz

Sorszámnevek: elsõ: elenisi második: keltüsi harmadik: khormusi....N-ik: .....-si

Törtszámnevek: egyketted: idzsi-keltüdi egyhamrad: idzsi-khormudi egynegyed: idzsi-nijdzsidi egyötöd: idzsi-hütüdi egyhatod: idzsi-hotudi egyheted: idzsi-jetedi egynyolcad: idzsi-loncsojdi egykilenced: idzsi-klüncidi egytized: idzsi-tizedi egyhuszad: idzsi-khuszidi

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK (I):
Alanyeset: én: ejn mi: minkh te: ti ti: tikh õ: ü (j) õk: üjkh
Tárgyeset: engem (et): inkmüt minket: minkhüt téged: tinküt titeket: tenkhtüt õt: jüt õket: jönkhüt
Birtokos eset: enyém: imtin miénk: mibinkh tiéd: tijint tiétek: tibitekh övé: ? övék:
Részes eset: nekem: nikhüm nekünk: nikhünkh neked: nikhüt nektek: nüketekh neki: nükin nekik: nükijekh

IGÉK (I):
Az igeragozásról általában: az igék igen nagy része - feltehetõleg csaknem a fele- különösen az egy-két tagú igék esetében rendhagyó ragozású. A rendelkezésre álló anyag esetében az igeragozás jórésze rekonstruálhatatlan. Az alábbiakban kizárólag a rekonstruálható ragozású igéket mutatjuk be.
 lenni:
1. vo (a?) jgen
2. lejnin

VOJGEN és LEJNIN ragozása:

Jelenidõ: ejn vojgum, minkh vojgimunkh ti vojgisz, tikh vojgitukh uj von, ujkh vontukh

  jövõidõ: ejn leszim, minkh leszinkh ti leszil, tikh lesztikh uj leszin, ujkh leszenikh

Közelmúlt: ejn volam, minkh volankh ti volajsz, tikh volantukh uj volaj, ujkh volanukh

Régmúlt: ejn voltum, minkh voltunkh ti voltajisz, tikh voltajtikh uj voltaj, ujkh voltukh

menni: menin

Jelen idõ: minem (?), minesz, minej, t.sz.: minenkh, mintekh, minmekh jüven: jönni

Jelen idõ: jüvem, jüvesz, jüvej, t.sz.: jüvenkh, jüvtekh, jüvmekh, felsz. m.: jüvü! vün: eljönni, vendégségbe jönni

Jelen idõ: vüm, vüsz, vüj, t.sz.: vünkh, vütekh, vümekh, felsz.m.: vü! látni, nézni (?): szömen írni, szántani (?): szamthen írást róni (fába): roven élni: elvin szülni: szérin születni: széritin, szülés: széris, születés: szérild - Szent-születése: Suchü szérild (Karácsony), a Szent születése (Jézus): Suchünek szérild.

Születésnap: szérildbi,
Boldog születésnapot!: lünde szérildbi! (új)

(meg) halni: jalen ölni, megölni: wülin - ne ölj!: ne wüljü! wüljüne! sijn, sivin: elpusztítani, megsemmisíteni. sivájátin, sijátin: lerombolni, elpusztítani. türen: eltûrni, elviselni. türetin: véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben (I) enni: hentin inni: hümin tudni, ismerni: tondin adni: amtin jelen idõ: e.sz.: amtam, amtasz, amtaj, t.sz.: amtankh, amtatokh, amtakh várni vkire, vmire, vmit: warin fújni vmit: fuvin folyni: volgjin, volgün (?) üzenni: iszten nyomni vkit, vmit, közösülni (v.ö. "baszni"): batten enged (ni): engün járni: járin elõhívni, kivívni vmit: pegin kínálni, ajánlani vmit: kenájin (fel) avatni, felkenni vkit, vmit: kenin, felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés: keni felkinálni, feajánlani vkit, vmit: kenájátin óhajtani vmit: ászin (óhajtó mód segédigéje) lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német "mögen" igének): hetin) a feltételes mód segédigéje: hetin (I)

Régmúlt általános ragja: LT pl. antu lt = adott, antu lt muk= adtunk

Befejezett múlt: - UTTA, pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk (tárgyiasított formában)

Felszólító mód (egyesszám második személy) általános ragja: Ü, pl. ant ü= adj! összes további eset: -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.

Tiltó mód: felszólító mód+ NE, pl. wüljüne=ne ölj! Megjegyzés: a "ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, u.i.a ne wüljü is helyes.

Óhajtó mód: ászi segédigével: ászin+infinitivus, pl. ászim hümin, ászisz hünim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin.

Jelenidejû feltételes mód: hetin segédigével: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin.

 Jövõidõ: egyszerû meghatározott: infinitivus végzõdés+ -im, -isz, - i, - inkh, itekh,-ikh, pl. holnap iszom: voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh.

Összetett meghatározatlan közeljövõ: LEJNIN segédige+infinitivus végzõdés: +I pl. most majd iszom: lejszim hümini, stb.

Összetett meghatározatlan távoli jövõ: VÜN segédige+infinitivus végzõdés+I, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.

Általános participium praesens: IN, EN infinitum végzõdés helyett: AGH vagy JAGH képzõ: pl. volgjin (folyni) -volgjagh (folyó), szamthen: szántani- szamthagh: szántó, földmûves.

Általános participium futurum: IN, EN infinitum végzõdés helyett: ÁNT képzõ pl. rendhagyó/!!!/: vün (eljönni) -vüjánt (az eljövendõ, a jövõbeni, a jövõ)

Általános participium perfectum: IN, EN infinitum végzõdés helyett: ÁTH képzõ

Gerundium: infinitum to helyett: - EVE, IVE egyes esetekben: ED (E) végzõdés. pl. hümeve: (meg) ivandó), megíva, vüve: jõve; jüvede: (el) jõve. A két tipus (v,d) nem feltétlenûl azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.

SZÖVEG (K, görögbõl, fonetikailag nehezen rekonstruálható):
  "En arkhéj éjn ho Logosz, kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón, kaj Theosz éjn ho Logosz": "Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava" feltételezés: "iszia"="isa" (HB)

Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az "isztain" alakot használja, úgy tûnik ez nem felel meg a görög "theosz" fogalomnak.