|
A TÓREM-HITŰ NÉPEK MITOLÓGIÁJA
Mivel Tura manysi ember volt, mi sem természetesebb, hogy ez alapvetően a manysi nép hiedelemvilága. Azonban, ha valaki csak egy kis fáradságot vesz arra, hogy akár a nagyközönség számára hozzáférhető művekből megpróbálja tanulmányozni az uralaltáji népek mese- és mondakincsét, akkor arra a megdöbbentő következtetésre juthat, hogy Finnországtól, ill. a Kárpát-medencétől kezdve a Csendes-óceán partvidékéig, az Uralon és a Kaukázuson, Mongólián és Kelet-Szibérián keresztül egészen a Japánhoz tartozó Hokkaidó szigetéig nyomon követhető ez a hiedelemvilág az itt élő népeknél, pontosabban a manysi hiedelemvilág töredékei felismerhetők mindezen területeken. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a manysi nép az ősnép, és a többiek ettől származnak, hanem azt, hogy - jóllehet a manysi nép ősi nép -, az Arvisurából a hiedelemvilágukat megismerve egy sor nép mitológiájában rokonságot fedezhetünk fel. Azt is mondhatnánk, hogy a hiedelemvilág alapján mintegy füzérre fűzhetők ezen népek. Ugyanakkor teljesen egybeesnek azokkal a népekkel, melyeket az Arvisura rokonként, vagy olyan népként említ, akikkel valamilyen kapcsolatunk volt.
Érdekes módon a népdalkincsünk, a pentaton dallam rokoni vonulata ugyanerre a területre tehető, ahogyan ezt Kodály Zoltán annakidején megállapította.
Tehát egy ősi rokonságról, s közös ősi mitológiáról van szó, melyet a manysik, ill. az obi ugorok őriztek meg legtovább és legteljesebben eredeti formájában. A többi népnél a jelenlegi villágvallásokra való áttérés kapcsán (kereszténység, mohamedán vallás, buddhizmus) az eredeti hitvilág szinte teljesen megsemmisült, ma már csak töredékei fedezhetők fel, s csak olyanok számára, akik tudatosan keresik azokat.
A manysik hiedelemvilága vetekszik az ismert mitológiákkal. Szép, gazdag és egységes rendszer, nehéz rövid ismertetést adni róla. A továbbiakban megpróbálom az Arvisura alapján összefoglalni a Tórem-hitű népek mitológiáját, a teremtés-történettől.
Ez a hitvilág két fő témakörből áll. Az egyik a politeista szemléletű Tórem-hitet foglalja magában, a másik az ehhez kapcsolódó medvekultusz.
* * * A Tórem hit szerint a földfeletti világ hét rétegből, azaz hét égboltból (mennyországból) áll. A hét eget vertikálisan a Világfa, vagy más néven az Élet fája köti össze egymással. Érdekes, hogy a teremtés felülről lefelé indul. A legfelső égben lakozik Ata-Isis (Atyaisten, vagy Ősisten), aki a tértől és időtől függetlenül öröktől fogva van. Ata-Isis az Élet-fájáról leszakított egy gyümölcsöt és ledobta a hatodik égbe. Ott abból hasonló fa nőtt, mely olyan nagy lett, hogy felnőtt a hetedik égbe. A fának a törzsén ereszkedtek le Ata-Isis utódai a hatodik égbe és benépesítették azt. Ez lett Sis-Tóremnek, Ata-Isis fiának a birodalma. Hasonlóan népesítette be az ötödik eget Numi-Tórem, Sis-Tórem fia. Numi-Tórem kultusza különösen erős a manysiknál, őt nevezik Öreg Istennek, vagy Isten-öregnek. Numi-Tórem felesége és lánytestvére szintén nagyon fontos mitológiai alak. Joli-Tórem, a feleség lesz majd a Földanya a Föld megteremtését követően, és Káltes-Asszony (Numi-Tórem testvére) az Elet-Anya, aki a földi életet felügyeli. Végül Numi-Tórem fia, a hetedik fiú, aki bár a legkisebb, mégis ő lesz a legügyesebb és legokosabb, aki három próbatételben megelőzi testvéreit (de ebben Ata-Isis is segíti, mert az égi méneséből ajándékoz neki egy fehér szárnyas paripát, mely a nehézségeken átsegíti), szóval ő lesz a Világfelügyelő Aranyfejedelem, más néven Hadúr-Tórem, aki a negyedik eget népesíti be. Vele zárul a felső világ, a Tóremek Birodalma, melyet az arany égbolt választ el a középső világtól.
A Világfelügyelő Aranyfejedelem hasonló módszerrel létrehozza a harmadik és a második eget, s benépesíti azokat a jó szellemekkel (a harmadik égben), majd a rossz szellemekkel (a második égben), e két ég egyben jelenti a középső világot is, amely a szellemek birodalma. A jó szellemek harmadik egét az ezüst ég választja el a második égtől, míg ezt a vas ég az első égtől.
A legalsó ég vagy első ég a Teremtett lelkek birodalma. Ide térnek meg pihenőre az emberek vándor-lelkei, s várják, hogy új életbe költözhessenek. Innen figyelik az ősök lelkei az utódokat, hogyan boldogulnak az élet küzdelmeiben. Ha az utódok tiszteletben tartják az ősöket, s az ő erkölcseiknek megfelelően élnek, akkor az ősök lelkei közbenjárnak a jó szellemeknél, hogy segítsék az utódokat, ellenkező esetben viszont engedik, hogy a rossz szellemek szabaduljanak rájuk.
A legalsó mennyei égben végződik a Világfa, amely a Tóremek számára a közlekedési lehetőséget is biztosítja az egyes égboltok között. Az első eget a földi égtől a Numi-Tórem által kifeszített nagy kék sátorlepedő választja el. Ez az égi nagy Terembura, mely alatt a földi élet zajlik. A földet övező ősvízből, vagy nagyvízből (világóceánból) a Szivárványhíd vezet a mennyei egekbe, s a Tóremek ezen keresztül, vagy a Ruda-Tórem által kovácsolt égi ezeröles láncon keresztül közlekednek a földre.
Az emberi értelemben vett világmindenséget (a kozmoszt) Ata-Isis fia, Sis-Tórem hozta létre, ebben népes családja is segített. Az égiek kovácsának, Ruda-Tóremnek segítségével először elkészítették a Napot és a Holdat, s platina pályára bocsátották őket. Majd Sis-Tórem kivett egy marék tüzet Ruda-Tórem üstjéből, s azt a mindenségbe dobta. Nagyon megtetszett neki a száguldó tűzgolyó, így a többiekkel együtt késő estig dobálta a végtelenbe a különbözőre formált tüzes golyókat, egészen addig, míg a mindenség benépesült.
Másnap a Tóremek közül mindenki választott magának tüzes golyót, Sis-Tórem pedig megparancsolta nekik, hogy ki-ki a saját golyóbisát gondozza és fényesítse azokat. Ruda-Tóremnek pedig azt az utasítást adta, hogy minden égi lakó számára kovácsoljon egy-egy ezeröles láncot, hogy azokon mindenki leereszkedhessen a saját golyóbisát szemügyre venni.
Joli-Tórem - aki egyébként Numi-Tórem felesége - volt az égiek gazdasszonya. Neki jutott a Föld nevű tüzes bolygó. A gazdasszonykodás azonban annyira elvette minden idejét, hogy nem jutott ideje egyszer sem leereszkedni az égi ezeröles láncon, hogy szemügyre vegye, mi van a tüzes golyóbisával. Jó sok idő múlva a közvetlen rokonságából többen is jelezték neki, hogy valami baj történhetett, mert a golyóját elborította a felhők vize és vízben forog. Kérlelte hát a férjét, Numi-Tóremet, hogy végre adjon számára egy kis időt, hogy leereszkedhessen és Földanya hivatását teljesíthesse. Segítségére sietett Káltes-Asszony is, Numi-Tórem testvérhúga, az Élet-Aszszony. Nagyon elszomorodtak a látványtól, hiszen a Föld felszíne csupa vízből állt.
Ekkor Numi-Tórem a két asszonyt megszánva megparancsolta a búvár kacsának, hogy éjjel-nappal dolgozva hordjon fel iszapot, követ és homokot az ősvíz mélyéről, és azt rakja a vöröshasú cethal hátára. A búvár kacsa szinte végkimerülésig dolgozott, mire összeállt az ősföldrész a vöröshasú cethal hátán. Ezt az ősföldet később Ataisznak nevezték el.
* * * Ekkor Numi-Tórem égi ácsokkal fából elkészíttette saját mennyei aranypalotájának a mását, és az ősvízre bocsátotta. Sokáig hánykolódott a tengeren, míg messze északon partot ért, ezért ezt később az emberek Tundrahalmi várnak nevezték el. A hivatása pedig az volt, hogy ebben a házban kell tudóssá nevelni az arra hivatottakat, elsősorban a sámánokat és a látó embereket. Ezért Bölcsesség várának is nevezték.
Amikor a búvár kacsa befejezte munkáját, akkor Numi-Tórem, Joli-Tórem és Káltes-Asszony leereszkedtek az égi ezeröles láncon, és sárból meg iszapból megformázták az első emberpárt. El is nevezték őket Atomnak és Piroskának.
Eközben Ruda-Tórem felesége, az égiek szolgálólánya, az ezüsthajú szépséges Kemi-Asszony bajba keveredett. Míg férje, az égiek kovácsa, Numi-Tórem aranypalotájában tartózkodott, megkörnyékezte őt Kuly-Áter, az alvilág fejedelme. Ördögeivel együtt éjjeli zenét adtak Kemi-Asszony ablaka alatt, majd bebocsátást kértek. Kemi-Asszony először elkergette őket, de a többi égi cseléd addig kérlelte, míg végül is beengedték őket, s ha már ott voltak, reggelig ott is maradtak. Ruda-Tórem pedig mindezt látta Numi-Tórem mindentlátó szobájából. Reggel panaszt is tett Numi-Tóremnél. Numi-Tórem azt válaszolta, hogy nem történt nagy baj, csak Ata-Isis elküldte hozzá a Féltékenység-Tóremjét, de ha úgy gondolja, hogy megcsalta a felesége, akkor büntesse meg. Ruda-Tórem hajthatatlan volt, és a kígyó-ostorral kegyetlenül megverte feleségét és az égi cselédeket. Kemi-Asszony ezt követő fájdalmában világra hozta az első medvebocsot.
A medve tehát égi eredetű, még akkor is, ha származása nem épp a legelőkelőbb. A medvekultusznak sajátos rítusa alakult ki azoknál a népeknél, amelyek hittek a medve égi eredetében. Ez a rítus a medvetor szertartásában csúcsosodik ki. A medvét ugyanis ezen népek vadászai is elejtik. Ennek több oka lehet: ha a medve bizonyíthatóan valamilyen „bűntettet követett el, de lehet pusztán élelemszerzés miatt is. A lényeg az, hogy ez utóbbi esetben is felróják neki „eredendő bűnét, nevezetesen, hogy visszaélt Numi-Tórem jóságával, elcsavargott, és különböző károkat okozott az embereknek. Ám a medve mégiscsak égi eredetű, ezért, ha bármit követett is el, a halála után ki kell engesztelni, hogy az égiek meg ne haragudjanak. Ennek a célnak van alárendelve a medvetor szertartása. A medvetor több napig tart (általában három vagy öt napig), s a résztvevők részben versben, részben színjátékok formájában előadják a medve égi eredetének történetét, majd elősorolják a medvék bűneit. Ezekben közös az, hogy a medvék nem érezték jól magukat az égiek birodalmában (pedig az számukra igazi paradicsom volt), s addig kérlelték Numi-Tóremet, amíg engedett a kívánságnak (és a kíváncsiságnak) és lebocsátotta az első medvebocsot a földre ezeröles láncon, ezüst bölcsőben. A medve azonban visszaélt Numi-Tórem jóságával. Hiába intette, hogy csak mézzel és erdei bogyókkal táplálkozzon, a medve kifosztotta az emberek éléskamráit, sőt, kiforgatta sírhantjaikat is. A bűnökért viszont lakolnia kell. A medvetor énekesei és szereplői azonban állandóan megkövetik, és egyúttal azt bizonygatják, hogy nem is akarták megölni, tulajdonképpen ő a felelős mindenért. Közben különböző neveken becézve szólítgatják (pl.: Nagyhomlokú Öreg, Drága Nagyapuska stb...) és mindenféle díszítő jelzővel látják el. Végül - talán a legfontosabb - a medvetor kapcsán, hogy a sámánok rajta keresztül érintkezésbe tudnak lépni az égiekkel, hiszen a medvetor végeztével a medve ismét az égbe száll.
Forrás: www.mariaorszaga.hu
| |