Nevének eredete

A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek és hibás olvasásnak köszönheti eredetét. Nevének eredeti olvasata a Gyevü, Gyeü, Győ, Gyű alakok valamelyike lehetett (ld. az Algyő vagy a Gyevi tanyák földrajzi nevet). Kicsinyítő képzős formája a Gyeücsa, Décse lehetett. Neve a türk Istemi kagán jabghu (nyugati türk dzsebu) méltóságnevéből származik.

Géza még pogány fejedelmi sarjnak született, olyan őstiszteletben nevelkedett, ahol a tisztelet tárgya türk kagán-ős, Istemi lehetett.

Ifjúkora

Taksony életében, Tar Zerind halála után elnyerte a bihari dukátust, ami fejedelemmé válásakor Zerind fiára, Koppányra szállt. Még húsz éves sem volt, mikor feleségül vette „nemzetének legszebb asszonyát”, Saroltát (más forrásokban: Sarolt), a közhit szerint Gyula erdélyi vajdának, mindenesetre egy törzsfőnek leányát, aki azután nagy befolyást gyakorolt egész uralkodására. (A 13. századi ún. Varsói Krónika - valószínűleg tévesen - Adelhaid (Atheleida) lengyel hercegnőt tartja Géza fejedelem feleségének, I. István király anyjának).

Fejedelemsége

972 táján, Taksony fejedelem halála után ő lett a fejedelem. 973 húsvétjára 12 magyar urat küldött Quedlinburgba I. Ottó császárhoz, és békét kötött Németországgal. Géza megtiltotta a külföldi kalandozásokat (az utolsóhoz, Konstantinápoly 970-es ostromához kapcsolódik a várfal érckapuját buzogánnyal betörő Botond vezér mondája). A fejedelmi hatalomtól függetlenségüket megőrizni vágyó törzsi vezetők ellen kíméletlenül lépett fel, ezért az egykorú feljegyzések „véres kezű”-nek nevezik. Halálakor már csak három törzsfő (Koppány, Gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat előtt.

A magyarok közül sokan fölvették a keresztény hitet, melyet Géza, aki a keresztségben Stefan (István - az első keresztény vértanú) nevet nyert, 974-ben egész családjával együtt fölvett. Gyermekei, Vajk (utóbb I. István néven Magyarország királya), és két leánya, Ilona (később Orseolo Ottó velencei dózsénak felesége, gyermekük Orseolo Péter) és Sarolta (a név bizonytalan; később Aba Sámuel király felesége) már kereszténynek születtek. Wolfgang barát, Pilgrim passaui és Szent Adalbert prágai püspök karolták fel elsősorban a hittérítés ügyét Magyarországon. Az új hittel karöltve járt az egységes monarchia elvének terjedése. Fiához Gizellát, IV. Henrik bajor herceg húgát adta nőül, akivel páncélos lovagok (Adeodát, Vencelin, Hunt, Pázmán stb.) és iparosok, kereskedők költöztek az országba. Utódává fiát, Istvánt választotta, akinek 25 éves uralkodása «mély nyomokat hagyott a nemzet életében.

Géza fejedelem, aki célul tűzte ki népe megtérítését

972-ben Géza fejedelem (Kr. u. 945–997), Taksony fia került az ország élére. Géza tovább erősítette a központi hatalmat és folytatta a pogány törzsi rend leépítését. Békét akart teremteni az országban, ezért tárgyalásokba kezdett a szomszédos tartományokkal. Bőkezűen bánt az idegenekkel, főleg a keresztényekkel, és ezt másoknak is rendelettel írta elő.

Géza pogányként nőtt fel és eleinte pogányként élt, de a Szentlélek hatására egyre közeledett az igaz hithez. Az erdélyi Gyula leányát, a keresztény Saroltot vette feleségül. Hittérítőket hívatott maga elé és örömmel hallgatta őket.

I. (Nagy) Ottó római császár 972-ben magyarok közé küldött missziós püspökké szenteltette Brúnó Sankt Gallen-i szerzetest a Mainz melletti Ingelheimben, aki azután német és szlovén hittérítők társaságában a magyarok közé indult Krisztus Evangéliumát hirdetni. Pilgrim leveleiből kiderül, hogy Brúnó és társai prédikálásának hatására ötezer magyar tért meg. Természetesen még más keresztények is voltak a magyarok lakta területeken, hiszen ott volt a meghódított területek keresztény lakossága és a magyarok keresztény hadifoglyai. Brúnó keresztelte meg Géza fejedelmet is egész udvarával együtt, valószínűleg az esztergomi fejedelmi palotában. Úgy Géza, mint 970 körül született fia, Vajk, az első keresztény vértanú, István nevét kapta a keresztségben.

Géza keresztény nevelésben részesítette a fiát, és megfogadta, hogy alattvalóit is a keresztény hit szolgálatába állítja. A korabeli krónikákból egyértelműen kiderül, hogy Géza nem politikai okból és számításból vette fel a kereszténységet, hanem mert Isten kegyelméből megtért. Népe megtérítését is célul tűzte ki, ezért romboltatta le a pogány bálványimádás helyeit. Keresztény hittérítőket hozatott be Magyarországra, főleg német és cseh papokat. A nyugati kereszténységet akarta meghonosítani, de a görög hittérítőket is vendégül látta az udvarában.

Szent Adalbert (Kr. u. 956–997) prágai püspök többször is járt Magyarországon. Térített, keresztelt, templomokat szentelt. Géza fejedelem esztergomi udvarában is megfordult, ahol komoly hatást gyakorolt Istvánra. 994/995-ben Adalberttel cseh földről menekülő szerzetesek is jöttek az országba, akik a Szent Márton születési helyének tartott Pannonhalmán telepedtek le.

A magyarság szervezett térítése Géza idején kezdődött el. Ő építtette Esztergomban a székesegyházat és ő kezdte meg a pannonhalmi bencés apátság építését 996-ban, ahol papokat és hittérítőket szándékozott kiképezni a magyar keresztény gyülekezetek számára.

Géza nemes keresztény feleséget szerzett fiának: Henrik bajor herceg Gizella nevű leányát. István 996-ban kötött házasságot Gizellával és az ifjú pár Nyitra várába vonult a Gizellával jött bajor papok és harcosok kíséretében.

997-ben meghalt Géza és István került hatalomra.